Maria Schrader rendező-forgatókönyvíró és Jan Schomburg forgatókönyvíró, a csütörtökön mozikba kerülő Stefan Zweig - Búcsú Európától (12) alkotói a Mozinet és Goethe Intézet meghívására érkeztek Budapestre. A páros tegnap este részt vett a film premier előtti vetítésén a Puskin moziban, majd válaszoltak a közönség kérdéseire.
A közönségtalálkozón Schrader és Schomburg elmondták, hogy nem egy szokványos életrajzi filmet akartak készíteni. Sokat dolgoztak a film struktúráján, Stefan Zweig utolsó éveiből választottak ki néhány olyan jelenetet, amelyeken keresztül megismerhetjük az író személyiségét és az emigrációban átélt folyamatos vívódását. “Ablakokat” nyitottak ezekre a pillanatokra és minél részletesebben, a lehető legnagyobb történelmi hitelességgel mutatták be őket. Többször szóba került a film egyik legviccesebb és egyben legmeghatóbb jelenete, amikor az őserdő közepén egy katonazenekar Zweig tiszteletére előadja a Kék Duna keringőt - a film zeneszerzője áthangszerelte a zeneművet fúvósokra és az alkotók sokat dolgoztak azon, hogy az előadás jól illeszkedjen a filmbe. A Puskin mozi közönsége számos apró részletről tudhatta meg, hogy azok hitelességét dokumentumok támasztják alá: ezek közül a legmeglepőbb talán az volt, hogy a Zweig és egy riporter között, az 1936-os Buenos Aires-i írókongresszus mosdójában lezajlott vita is egy leirat alapján került bele a filmbe..
Stefan Zweig hírnevének csúcspontján, 1936-ban emigrációba kényszerült. Egyik percről a másikra elvesztette hazáját és ettől kezdve képtelen volt újra otthon érezni magát a világban. A Stefan Zweig - Búcsú Európától egy menekült története – egy hajdani menekülté, aki ma a világ egyik legtöbbet olvasott németnyelvű írója. „Úgy vélem, hogy az útlevelek és az országhatárok egyszer majd a múlté lesznek. Kétlem ugyanakkor, hogy ezt mi magunk még megérnénk.” – fogalmazza meg reményeit Európa jövőjéről Zweig, akinek Sakknovella című, magyar nyelven megjelent legnépszerűbb írása már az emigráció éveiben született.
A film a 75 éve elhunyt, ízig-vérig európai szerző utolsó éveit dolgozza fel. A többek között Buenos Airesbe, Petrópolisba és New Yorkba kalauzoló, megrendítő erejű alkotás Ausztria hivatalos Oscar-nevezettje volt.
